:::Juci világa:::

Ahhoz képest, hogy milyen közel van (konkrétan a szomszéd épületben), még soha nem tudtam bemenni a Showroom R9-be, két ifjú titán: Abodi Dóra és Mojzes Dóra közös showroomjába. Most showroom sales van (=minden olcsóbb), úgyhogy belopakodtam és végre készítettem pár képet. Mindkettőjük nagyon tehetséges és egyedi, de számomra hordhatóbb ruhákat a harmadik, nemrég társult divattervező, Szegedi Kata produkál (korábbi poszt a saját showroomjáról itt). Még jövő héten is tart a leárazás, úgyhogy nagyon ajánlom, hogy ugorjatok be, tele vannak oxigénnel....

Az alábbi Krea-installációról én tévesen hittem, hogy a hallgatók alkotása: valójában korábbi kreások, egész pontosan a KlassDSign műve, akiknek amúgy is remek blogján megnézhetitek azt is, hogyan készült a papírfal.

Második célpontunk Etyeken a Hernyák-birtok volt, ahol isteni babgulyást kaptunk ebédre, szemrevételezhettünk két pompás, frissen lőtt fácánt, és megsimogathattuk Bizsu kutyát, aki mopsz létére folyamatos dorombolással díjazza a jó társaságot és a kályha melegét:)

Etyeket nagyon szeretem, minden sarkon van egy pince, és minden pincében egy csoda. Sokszor jártam már ott, Pincefesztiválon és fotózni is – most is az utóbbi vitt minket oda . Két úticélunk közül az első a Sonkamester, Árpás Laci kis pincéje (btw: vajdasági), ahol saját készítésű sonkáit kínálja – többek között egy ruhásszekrényből:D. Én nem vagyok nagy húsos, de itt még a hasaalját is imádtam, különösen Laci jókedvével fűszerezve:)

A Kreában, ahol most tanítok, épp most ünnepelték az iskola fennállásának 15. születésnapját. A jeles alkalomra installációvá változtatták a folyósót - szuper példa arra, hogy 0 Forintból, némi kreativitással milyen jó dolgok születhetnek.

Hoooppá, az egyébként is extra Fortepan archívumban rábukkantam egy elfogadható képre a Kálvin téri áruház elfogadható állapotáról (kb. 1955-nél keressétek). Nem is volt annyira rossz.

Az egyik készülő könyvünkhöz próbafőzőket keresünk. Kimondottan egyszerű receptek, a feladat annyi, hogy megveszed a hozzávalókat, elkészíted az ételt, majd beszámolsz a tapasztalataidról (egy kérdőívet kell kitölteni). Főleg családosok-gyerekesek jelentkezését várjuk az info@boook.hu címen! Köszi:)

Aki nem Facebookozik, az most ne figyeljen ide, de a többieknek hasznos lesz.

A folyamatos (és őrjítő) Facebook-változtatgatások egyik legújabb eleme az ún. oldalakat (page) vette célba. Eddig ugye az volt, hogy ha kedveltél egy együttest, vagy netán egy könyvkiadót:) egyszerűen lájkoltad, és aztán a híreiket folyamatosan láttad az üzenőfaladon. Na ezentúl ez nincs. Az új elmebaj értelmében ugyanis ezentúl csak azok látják pl. a Boook Kiadó posztjait, akik addig legalább egy posztot lájkoltak, vagy legalább egyszer hozzászóltak valamelyikhez. A falon történő megjelenítés a relevancia szerint is változik: tehát minél többször léptél interakcióba pl. a Boook Kiadóval, annál nagyobb az esélyed, hogy nem maradsz le a híreinkről.

Az új rendelkezésnek két oka van: egyrészt így megszűri kicsit az üzenőfalat, tehát kevesebb reklámszeméttel fogsz szembesülni. Másrészt a Facebook is bebiztosítja magát, hogy a cégek kevésbé fogják a közösségi oldalt ingyenes reklámfelületként használni.

Ugyanakkor az új szabály eléggé betesz a cégeknek, hiszen gyakorlatilag ellehetetleníti a kommunikációjukat. Én most pl elég ideges vagyok, mert hiába szedtem össze 1580 rajongót a Villa Bagatelle-nek, ezeknek mostantól csak a töredéke fogja látni az üzeneteimet. Sajnos köremail funkció nincs a Facebookon, biztos nem véletlenül, így értesíteni sem tudom őket, hacsak nem egyenként írok nekik levelet...

Ha továbbra is látni szeretnéd a kedvenceid posztjait, két dolgot tehetsz: mostazonnal felmész az oldalukra és agyba-főbe lájkolod a posztjaikat, vagy a beállításaidban meggyőződsz róla, hogy pl. a Boook Kiadó posztjai mindig látsszanak.

Úgyhogy ha segíteni szeretnétek nekem, mint bérposztolónak:) , akkor irány a Fb, és tedd meg a megfelelő lépéseket a Boook Kiadó, a Hephaistos és a Villa Bagatelle oldalaival kapcsolatban, köszi:)

Szakszerűbb és kevésbé indulatos cikk a Kreatív oldalán olvasható, ti pedig írjátok meg: mit szóltok mindehhez?...

Közismert a szenvedélyem az idő megjelenítése a művészetben tematika iránt - hát most kaptam erre egy jó példát: Irina Werning fotográfus zseniális sorozatát. Érdemes megnézni!