Végre megjelent a már évek óta nagyon sokak által várt, első angol nyelvű szakácskönyvünk! A Hungarian Cookbook a Boook Kiadó első szakácskönyve: Bereznay Tamás Mai magyar konyha c. művének továbbfejlesztett változata, gyönyörű formalakkos címlappal, zöld oromszegővel, hogy teljes legyen a trikolór. Imádom, nektek hogy tetszik?
Az idő ezúttal sem volt kegyes hozzánk, de nem tántoríthatott el bennünket - és úgy tűnik, másokat sem, mert óriási sikerrel zajlott le a 2. Garázsvásár Szonikánál. Számunkra döbbenetes a médiaérdeklődés mértéke - adtunk interjút a Life-nak, az Origo-nak, az Éva magazinnak, írt rólunk Ökoanyu, és szeretett volna forgatni a TV2 is, de azt nem vállaltuk el, mivel, és ezt ezúton is üzenem az összes kedves médiamunkás ismerősömnek: nem a miénk az ötlet és a Garázsvásár mozgalom. Mi csak megszerveztünk egy helyes kis vásárocskát Szonja kertjében, aztán igyekeztünk minél több helyen promotálni (talán ebben vagyunk jobbak, mint mások, dehát 15 év médiatapasztalat azért 15 év, ugyebár).
Garázsvásárt ugyanis bárki szervezhet, ha van megfelelő területe (udvar, kert, bármilyen magán placc), és szervezőkészsége. Elég néhány barátnőt megkérdezni, mindenki örömmel jön majd árusítani, ideális esetben szombaton. A dolog évi 800.000 Ft jövedelemig teljesen legálisan adómentes, és mivel magánterületen szerveződik, bejelenteni sem kell sehol, engedélyt sem kell kérni, satöbbi. Ha a helyszín, az árusok és az időpont megvan, akkor a következőkre kell gondolni: legyen elég asztal az árusoknak, legyen elég termék, és legyen nálatok aprópénz, hogy tudjatok visszaadni. Tapasztalataink szerint nem árt, ha van enni- és innivaló, mosdó, és készüljetek fel az alkudozásra is. A legkelendőbb cuccok: gyerekjáték és -ruha, női ruha, ékszer, lakberendezési kiegészítők - bár ezúttal (egyebek között) gazdára talált egy parabolaantenna, egy komplett Rosenthal csészekészlet, egy porszívó és márkás napszemüveg is. A legfontosabb a reklám: készítsetek szórólapot, küldjetek körlevelet, csináljatok Facebook-eseményt és hívjátok meg rá az ismerősöket, satöbbi. A bevétel változó: pár ezer forinttól pár tízezer forintig lehet keresni egy ilyen eseményen, függően a termékek minőségétől és típusától.
Szóval mindenkinek hajrá, aki pedig vásárolni szeretne, menjen szombaton a 2 Kockacukorba vagy jövő szombaton ide, egyébiránt figyelje a Garázsvásárok oldalt - Szonja + én legközelebb szeptemberben szervezkedünk!
(alább az én képeim, itt pedig Szonja sokkal jobb fotóit nézhetitek meg!)
Továbbra sem vagyok nagy rajongója a Reisenthel kosárnak, de el kell ismernem, hogy jól bevált nálam a Mini Maxi Shopper (madárkás, naná) és hogy számos érdekes újdonsággal bővült a cég kínálata (ráadásul napokon belül igazi üzlete is nyílik az Arénában!). Van pl. retinollal és ceramiddal dúsított szemmaszk (nem vicc, alvás közben feszesíti a bőrt), cuki piperetáskák, esernyők (ami persze lehet hogy nem új, csak nekem). Az új kedvencem a gigantikus és két formára "hajtogatható" Wingbag, az alábbi Easyshoppingbag pedig már múltkor is úgy kellett, mint az oxigén, úgyhogy nagyon örülök, hogy végre nekem is lett egy:), mégpedig ilyen menő csíkosban!
Megint próbafőzés! Következő könyvünkhöz keresünk olyan amatőr hobbiszakácsokat, akik vállalják, hogy otthon lefőznek nekünk 2-3 ételt és az eredményről beszámolnak kérdőívre adott válaszok formájában. Bővebb infó itt, jelentkezni itt, hétfő este 18 óráig!
Nem érdemes kihagyni, megint tele lesz oxigénnel! Facebook-esemény és részletek itt!
Napokon belül megjelenik a Mai magyar konyha c. könyvünk angol verziója, a Hungarian Cookbook! Ideális ajándék külföldi partnereknek, amerikai nagybácsiknak, hazánkban élő, magyarul nem beszélő barátoknak. Ja és egyébként nagyon szép is lesz, szóval minden szakácskönyvespolcon ott a helye:) Bővebb infó hamarosan a Boook Kiadó weboldalán és FB-oldalán, aki pedig üzleti vagy bármilyen célból nagyobb tételt rendelne, az kedvezményes ajánlatért írjon nekem!
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy William Randolph Hearst nevű úriember, aki 1887-ben tette be a lábát a lapkiadásbizniszbe. Hamarosan elképesztő méretű hatalomra és hírnévre tett szert, mert nem tisztelt semmilyen hagyományt, rangot vagy szokást. Nem meglepő, hogy neki köszönhetjük a bulvársajtót (azt a műfajt, mely szintén nem a tapintatról híres), és az sem csoda, hogy pofátlanságának köszönhetően a politikai életben is nagy befolyásra tett szert. Hearst botrányos magánélete a konkurens sajtótermékek állandó témája volt (ezeket többnyire megpróbálta aztán felvásárolni), aktát vezetett róla az FBI, félelemmel teljes tisztelet övezte, bármerre ment. Halála után számos filmben idézték fel alakját, ám egy sem olyan bátran, mint azt Orson Welles tette még Hearst életében, a Citizen Kane -ben, melynek bemutatója után Hearst évekig próbálta minden lehetséges eszközzel tönkretenni a rendezőt és művét. De hiába tiltotta meg szerkesztőinek, hogy írjanak a filmről, hiába nyilatkozta Welles többé-kevésbé meggyőzően, hogy a karakter hasonlósága Hearst-tel csak a véletlen műve, hiába vette le önként a műsoráról (Hearst-től való félelmében) több mozi, a sajtócézárnak csak azt sikerült elérnie, hogy a film szerény bevételt hozott. Viszont beírta magát a mozgókép-történelembe.
Ami viszont a legérdekesebb Hearst sztorijában, az a San Simeon-i birtoka: a Hearst Castle. Az összes Disneyland és Neverland előképe egy évtizedekig épülő, gigantikus, meghatározhatatlan stílusú birtok, amely gazdája minden fantáziáját és szeszélyét kielégíti. A számtalan hálószobás, és számtalan európai stílusból összegyúrt karakterű főépület mellett van itt privát állatkert, saját mozi, felbecsülhetetlen értékű és méretű műgyűjtemény, római kori templommal díszített medence (lent, fotó: Pinterest), repülőtér és botanikai ritkaságokkal teli kertek, valamint számtalan más látnivaló.
A Hearst Castle egyszerre giccs, évi egymillió látogatót vonzó kollázs, és a stílusok keverése révén a posztmodern korai hírnöke. Méltó emlékműve egy olyan embernek, aki mindenből a legjobbat, a legtöbbet, a legnagyobbat akarta. William Randolph Hearst öröksége nemcsak a világ egyik legnagyobb médiabirodalma (olyan termékekkel, minta Cosmopolitan vagy az Elle Decor), hanem a 20. század egyik legellentmondásosabb művészeti irányzata is. Egy olyan stílusé, mely díszletszerűségével, megalomániájával, provokativitásával, intellektuális töltetével sosem lett igazán közkedvelt - nem úgy, mint a Hearst Castle.
(A lenti képen a posztmodern építészet egyik fontos alkotása, Charles Moore: Piazza d'Italia c. tere látható, 1978, fotó: Wikipédia.)
Már korábban is ajánlottam nektek Violetta webshopját, most pedig az offline verzióra hívnám fel a figyelmeteket: néhány hete ugyanis megnyílt a Lovebug Vintage Showroom, amely ugyan korlátozott nyitva tartással, ámde korlátlan lehetőségekkel vár benneteket. Van itt minden, mi oxigén: ruhák, cipők, táskák, parfümösüvegek, brossok, dísztárgyak, óriás bambik. A nyitva tartási időt érdemes a Facebookon csekkolni látogatás előtt, és vigyázzatok, mert elég sok dologgal fogtok szerelembe esni:)
Egy igazán jó filmrendező stílusa már néhány képkockából felismerhető – nem véletlenül használják őket a reklámiparban is. Már írtam David Lynch Gio-reklámjáról, de ugyanő emlékezeteset alkotott a Calvin Klein számára is. Rendezett reklámot Ridley Scott, Wim Wenders, David Fincher, Guy Ritchie és Alejandro Gonzales Inarritu is, alább pedig Lynch melletti két fő kedvencem: Wes Anderson és Sofia Coppola, illetve egy vadiúj: Roman Polanski Prada-reklámja látható.
1. Tegnap: a Villa Bagatelle is részt vesz idén a Budai Gourmet-n, ahol a Sauska borászat lesz a partnerük. Már most "edzenek" a nagy eseményre, ezért a héten olyan menüt kínálnak, ami a Sauska boraihoz passzol - részletek itt! (nem, sajnos nem kellett megennem munkaköri kötelességből:))
2. Ma: nyomdában egy régi-új könyvünk miatt, hajnali fél hétkor... részletek remélhetőleg jövő héten!
