:::Juci világa:::

Wesselényi u. 13., itt éltek 50 évig a nagyszüleim. A ház 1908-ban épült, óriási lakásokkal (amiket persze később szétszabdaltak). Itt töltötte gyerekkorát Déry Tibor, a háború alatt pedig sok zsidó rejtőzött el – és menekült ezáltal meg – a pincében (a ház…

A Síp utca története sokban hasonlít a Kazinczyéhoz: zsákutcaként indult, később pedig főként a zsidó közéletben játszott fontos szerepet (ma is itt találhatók a Hitközség irodái). Már az 1700-as évek közepén létezett, előbb az itteni Vademberhez fogadó után Wildmann…

Ha az ember állandóan utazna, mint én, hajlamos turistaként viselkedni a saját városában. Nem néz a lába elé, hanem a homlokzatokat bámulja kitekert nyakkal, mindig a keze ügyében van a fényképezőgép, az ablakokon mindig beles, és ha van rá lehetősége és ideje, beszökik a…

Elgondolkoztató fotósorozatot készített Gerhes Gábor: azokat az épületeket fotózta végig, amelyekről egy korábban nyilvánosságra került dokumentum alapján kiderült, hogy besúgó-összejöveteleket tartottak bennük. Sajnos vagy szerencsére a konkrét lakások számai továbbra is…

Szecessziós épület (egykori tulajdonosa után Szenes-házként ismeri a művészettörténet) 1906-ból, szivecskés pinceajtókkal, tulipán formájú padlásablakkal, matyómintás és turbékoló galambos díszekkel. Csodaszép.

Gio Pontiról már áradoztam, de még sosem volt szó az ő mesterművéről: a sorrentói Parco dei Principi szállodáról. Sorrento elképesztő szép, még szebb arrafelé a tenger és az ég – így gondolta ezt Gio Ponti is, amikor 70 évesen nekilátott, hogy élete első szállodáját…

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy William Randolph Hearst nevű úriember, aki 1887-ben tette be a lábát a lapkiadásbizniszbe. Hamarosan elképesztő méretű hatalomra és hírnévre tett szert, mert nem tisztelt semmilyen hagyományt, rangot vagy szokást. Nem meglepő, hogy neki…