:::Juci világa:::

Kis türelmet kérek, amíg felveszem a fonalat az idei évvel, kicsit nehezen megy, de rajta vagyok... Addig is a legfrissebb kedvenceim:

1. Az'Allűr blog - korábban is ismertem, de mivel megszoktam, hogy a Facebookra úgyis mindenki becsatornázza a blogját, fel sem merült bennem, hogy valaki nem teszi... pedig Dávid Máté ilyen! Az utóbbi időben ráadásul volt szerencsém személyesen is jobban megismerni, és azt kell hogy mondjam, amit a producer mond az Aranyoskámban, amikor kiderül számára, hogy Dorothy Michaels valójában férfi: "le, vagyok, nyűgözve." (ilyen hangsúllyal). Máté ugyanis Camus-t olvas és esztétikára jár, jobban ismeri a francia újhullámos filmeket, mint én valaha is fogom, pedig - és ezért utálni fog, hogy leírtam - 13 évvel fiatalabb nálam! A blogja friss, erős, érzékeny, okos és számomra valamiért nagyon inspiráló mostanában.

2. Refinery29 - ahogy a divat- és lakberendezési magazinok keresik az új identitást ebben a turbógyorsasággal száguldó, high-tech világban, egyre több online médium veszi át a szerepüket sikerrel. Már régóta a Refinery29 a legjobb ebben - naprakész, vicces, stílusos, eredeti, és nagyon-nagyon felhasználóbarát. Szépség, divat, celeb, tech, trendek, leginkább lányoknak.

3. A piros, a kék, a fekete és némi arany - ezen a Pinterest board-omon. Valamiért mágikus hatással van rám: ha elakadok egy feladatban, görgetem magam előtt néhány percig az oldalt, és feltölt erővel. Remélem, nektek is bejön!

A kobaltkék az egyik kedvenc színem, és tetszik ez a tye-dye őrület is - nem csoda, hogy nagyon tetszik a Designers Guild-től a Savine (már kapható a Hephaistosban).

Jövőre is lesz Budapest 100, én már nagyon várom, talán jövőre jobban ráérek majd, és ér megint egy olyan kultúrsokk, mint a Vas utcai iskola vagy a Fertőtlenítő Intézet... Önkénteskedni viszont tuti nem lesz időm. De hátha nektek igen - és ha van kedvetek, itt már jelentkezhettek is! Bővebb infók a FB oldalon!

Nem megyek be az ócskáshoz. Nem megyek be az ócskáshoz. Oda se nézek, hogy nyitva van-e. Sőt, inkább átmegyek a másik oldalra. Nem megyek be az ócskáshoz.

Nyilván bementem, de óriási lelkierővel csak a mini csíkos vázát és a karácsonyfadíszt vittem haza, oxigén gyanánt.

Már Párizsban is feltűnt, hogy újabban előszeretettel fotózok portálokat, íme néhány Pestről. Valamint egy kis dicsekvés, egy olyan ajándék, ami betalált: True Blue, egy kék vinyl lemez formájában. És még néhány részlet, még mindig szezonális jelleggel.

Mi az az "üzleti könyvgyár"? És még inkább: mit csinál a "vonalozó intézet"?

Gondolom, nem én voltam az első, akit szegény Dessewffy utcai lakosok morogva kerülgettek, míg a járda túlsó oldaláról nyakkitörve, szájtátva néztem a furcsa feliratokat. Hogy odabent mi lehet, na azon gondolkodtam (sajnos nem volt nyitva a kapu). Mit vonaloznak? Mi az a könyvgyár? Ha az, amire gondolok, csodálatos hely lehet...
Még aznap kiderítettem, hogy az "üzleti könyvgyár" jelentése sokkal tisztább, ha "üzletikönyv-gyár"-nak írjuk. Vagyis: üzleti könyveket (a mai excel-táblázatok ősét) gyártották itt, a századfordulós Budapest virágzó kereskedelméhez szükséges albumokat, füzeteket, mappákat. Én elképzelni sem tudom, milyen volt az, amikor tényleg manuálisan kellett összeadni, és nem volt kéznél a számítógép vagy a telefon, hogy a számológépen gyorsan leellenőrizze az ember a végösszeget... Így mindjárt értelmet nyer az is, hogy miért volt olyan fontos a "vonalozó intézet" feltüntetése a homlokzaton: egyértelmű, milyen beláthatatlan következménnyel járna, ha egy füzetben nem követnék egymást pontosan a költségsorok, amikor lapoz az ember. (Én már csak tudom, a Design Hét költségvetéstáblázatainak ismeretében.)

Nos, ezt a fontos munkát végezték itt a Dessewffy utca 6-ban Singer Adolf alkalmazottai 1907-től, amint azt az Egykor portálról megtudtam. (Ugyanitt sokkal jobban látszik a két dombormű: ipar és művészet allegóriái.)

Olyan szomorú leszek, amikor azt látom, hogy valami 105 éves, még mindig bírja, még mindig nem esett le, nem tört szét, még mindig olvasható, és mi mégsem becsüljük meg. De jó kedvem is lesz, hogy mennyire izgalmas is ez a város. I love Budapest!

Akinek tetszett ez a szuper kaleidoszkóp szerű cucc, annak mondom, hogy a Vörösmarty téri vásárban a Bomo Art standján 2990 Ft-ért adják, nagyon szépek, pedig nekem általában az ő dolgaik túlságosan díszesek. Hajrá!