:::Juci világa:::

1. Sokat gondolkozom a trendeken, hogyan születnek, hol jönnek létre, miért lesz valamiből divat és miért nem, egyáltalán, vannak-e trendek ma még, amikor egy-két nap alatt annyiszor jöhet szembe a neten egy téma, egy pulóver, egy művész, egy szín, hogy egy hét múlva már unalmasnak tűnik? Úgy látszik, hogy mások is gondolkoznak ezen, sőt, már előrébb is járnak - amint az a Business of Fashion nagyon jó riportjából kiderül.

2. Lehet, hogy ez csak nekem új, de most fedeztem fel, hogy létezik egy IMVDB is, ahol végre szinte minden videóklip rendezője (és persze egy csomó más adata is) szerepel.

3. Gasztronómiában Mexikó lesz az egyik erős, évekig tartó trend, már egy ideje sejtjük, de egyre biztosabbak vagyunk benne. És egyre jobban örülünk neki:D

4. Highlights of Hungary - nagy örömömre idén is felkértek, hogy zsűrizzek, megmondom őszintén, NAPOKAT agyaltam azon, hogy mi legyen az az öt projekt, team vagy alkotás, amit jelöljek, ami még nem volt, amit talán nem ismernek annyira, amit más nem fog jelölni... annyi jó projekt van!... Nézelődjetek, olvasgassatok, inspirálódjatok, szavazzatok!

5. Egy nagyon lelkes amatőr hozta létre a Rescued Film Project-et, amelynek keretében olyan régi filmtekercseket hív elő, amelyek még soha nem lettek feldolgozva. Katartikus lehet úgy ránézni egy fényképre, hogy tudod, te látod a világon először. Nem tudom, miért, de ez a gondolat engem is megbabonáz... A projekt legizgalmasabb része az a 31 tekercsből álló kollekció, amely egy ismeretlen második világháborús katona szerintem kifejezetten jó fotóit rejtette. Remélem, a közösségi média felkapja a sztorit és nemsokára kiderítik, ki volt az - aztán tessék, máris itt van nekünk egy újabb csodás Vivian Maier. 

6. Oki Sato-ról és a Nendóról lelkendeztem már itt, nem tudok új szuperlatívuszokat használni, csak annyit mondok: csoki is van a sztoriban.

7. Élénken emlékszem, mennyire sajnáltuk a Lego-t kb. tíz évvel ezelőtt, amikor úgy tűnt, hogy az internet és a videojátékok miatt hamarosan csődbe megy a vállalat. Aztán csoda történt: jött egy új vezető, aki az utolsó pillanatban megmentette a céget, és akinek köszönhetően ez a valóban remek cikk "a játékok Apple-je"-nek nevezheti a Lego-t. Olvassátok el, nagyon tanulságos, és vigyázat: nyomokban design thinking-et tartalmaz.

8. Gyűlölöm figyelni a letöltés progress-csíkját. Talán ha ilyen lenne, jobban bírnám.

9. Ez a fotósorozat nem friss, de nagyon gyakran eszembe jut. Akárhányszor ránézek valamelyik képre, jobb kedvem lesz, feltölt energiával. Bámulatos, hogy néhány pixel mire képes. 

Print is dead. Writing is dead. Photography is dead. Art is dead. Thought is dead. Originality is dead. Thinking things are dead is dead.

— mitch goldstein (@mgoldst) January 20, 2015

Nyilvánvalóan nagyon várom a tavaszt, ha kizárólag virágmintás termékeket fényképeztem, amiket egyébként soha nem vennék meg. Az egyetlen kivétel az ocelotmintás pohár, azt megvenném, de abból hat darab sajnos egy kisebb vagyon. Egyébként leárazások vannak (nyilván az ocelotmintás pohárra nem), érdemes benézni, Deák Ferenc utca (Fashion Street).

Kaszásdűlő, HÉV aluljáró. Szerencsére pont akkor jártam arra, amikor a fények, szögek, síkok, árnyékok ilyen direktek, élesek, erősek voltak.

A kedvenc könyveim már voltak, szóval jöjjön, aminek jönnie kell.

Két típusú kedvenc filmem van. Az első az, amit akárhányszor megy a tévében, megnézek, még akkor is, ha már százszor láttam. Bevallom, ezek nem művészfilmek, hanem jellemzően a nyolcvanas-kilencvenes évek krimijei, thrillerei és akciófilmjei (gyakran buddy cop filmek), mint az Éjszakai rohanás, Die Hard 1, Die Hard 3, Halálos fegyver 1 és 4, Indiana Jones 1 és 3, A szökevény, A specialista, Elemi ösztön, Jackie Brown, A Thomas Crown-ügy, a John-Grisham feldolgozások, mint A cég, A pelikán ügyirat, Az ügyfél. Tudom, hogy ezek nagy valószínűséggel nem vonulnak be a filmtörténelembe (bár szerintem némelyik igen), de mindig találok bennük újat - hogyan építik fel a karaktert? melyik ponton jelenik meg az antihős? hogyan épülnek egymásra és bukkannak fel a (látszólag) jelentéktelen információk? hogyan jelenik meg az érzelmi szál? mi az inciting incident? milyenek a helyszínek? hogyan húzza alá a szereplő jellemét az, hogy mit visel? hogyan szövi bele a történetbe az író a rejtély megoldását? mitől lesz egy film unalmas és mitől nem? és így tovább. Tisztában vagyok vele, hogy ezek nem mindig túl okos és túl művészi filmek, de minden egyes alkalommal nevetek azon, hogy "az sült lizs, maga idióta" (Halálos fegyver 4), imádom, ahogy Dustin Hoffmann beleszeret Jessica Lange-be az Aranyoskám-ban - és egyáltalán, amit az egész filmben művel, azt nem lehet megunni!, és Meryl Streep ahogyan a Nőstényördögben brillírozik, attól tátva marad a szám - és ne feledjük, a filmipar hatalmas biznisz, aki ilyeneket tud írni, azt én nagyra tartom.

Remélem, nem ábrándultatok ki belőlem olyan nagyon sokan. 

Rendezők közül a Coen fivérek, Almodovár, David Lynch és Wes Anderson szinte minden filmjét nagyon-nagyon szeretem, és a klasszikus Hitchcock darabokat is.

A második típusú kedvenc filmemben nem annyira a cselekmény szövése dominál, hanem a szereplők, a karakterek, az érzelmek, a személyiségek ütközése. Ezekben a filmekben még fontosabb a jó forgatókönyvíró (ez mindennek az alapja, ha ez még nem derült volna ki), de legalább ilyen fontos a színészi munka. Ezek a filmek szinte színdarabok, amiket egy szobában el lehet játszani... mint például a Mikey és Nicky, ami a képernyő elé szegez, pedig semmi mást nem látunk, mint John Cassavetest és Peter Falk-ot extra közeliben (a héten megy a tévében, érdemes a port.hu-n különben beállítani az értesítőt). Sok kedvenc filmemben meghatározó például a természet vagy egyszerűen a földrajzi környezet: a Vérző olajban a sivatag, A zongorában az új-zélandi vadon, a Lángoló Mississippi-ben a mocsár, a Somewhere-ben pedig Hollywood a főszereplő. Ezekről a filmekről nem tudok annyit írni... inkább nézzétek meg a trailereket, talán így kedvet kaptok hozzájuk.