A sok kedvenc könyvem közül az egyik legkedvencebb Virginia Woolf-tól a Felvonások között (hetekig fel voltam zaklatva utána, annyira nagy hatással volt rám, később olvastam csak, hogy az utolsó műve volt, mielőtt megölte magát). Ezért, és egyébként is nagyon tetszenek ezek a könyvborítók. Valahogy kiveszik ez a műfaj, mert minden könyvön óriás betűkkel a szerző neve dominál mostanában, pedig kár, mert ahogy a jó plakát, úgy a jó könyvborító is összegez, kedvet ébreszt, kíváncsivá tesz, hangulatot közvetít. A képeket itt találtam, a könyveket pedig a kiadó oldalán lehet megvenni (mondjuk nekem karácsonyra, bár angolul nem biztos, hogy olyan könnyen boldogulnék velük, de legalább jól mutatnának a Harry Potter összes-től fájó szívvel megszabadított 1 méter könyvespolcon, amely egyébként egy hét múlva úgyis betelik).
Ha már itt tartunk, hátha valaki tanácstalan, hogy mit olvasson, kedvencek még, a teljesség bárminemű igénye nélkül: Garp szerint a világ, Agatha Christie bármi, Az elefánt vándorútja, The Drowning People (ami a leírásával ellentétben egyáltalán nem krimi, inkább kicsit olyasmi, mint az Utas és holdvilág vagy A titkos történet), Az üvegbura, a Zabhegyező és az Előttem az élet (három rokon lélek, attól tartok, egyiket se fogom újra elolvasni, csupa vidám olvasmány), Cortázar novellái, Calvino művei úgy általában, de főleg a Láthatatlan Városok és az Eleink, Pirandello-tól szintén bármi, de főleg a Mattia Pascal két élete , a Forog a film és a novellák (ezeket csak olaszul olvastam, nem tudom, magyarul melyik melyik, és elérhetők-e magyarul egyáltalán), és nagy favorit A fényképezésről, amely a megírása után 40 évvel aktuálisabb, mint valaha. És Stefan Zweig novellái, és Vonnegut. És nagyon sok művészettörténeti könyvet olvasok általában, de ez nyilván nem számít. És most befejeztem.