:::Juci világa:::

Idén úgy alakult, hogy Tito és szigete: Vis helyett egy másik diktátor száműzetésének helyszínét: Elbát választottuk úticélul. Elba gyönyörű, még mindig a hatása alatt vagyok, pedig csak a keleti-délkeleti részeit jártuk be, ami állítólag zsúfoltabb, mint a többi rész - na de majd jövőre!

Elba legnagyobb városa Portoferraio, itt raboskodott Napóleon is (amint erre minden sarkon emlékeztet egy tábla, egy hűtőmágnes vagy valami más). Igazi romantikus olasz kikötőváros, kevés külföldivel, meredek utcákkal, sirályokkal, sziesztával. Gyönyörű - és ez még csak az első nap...

...nagyon, nagyon, nagyon sok kép jön, addig is egy kis teaser a nyaralásunkról! :)

Hold utca és váza a Hephaistosban, Margitsziget és Meninas (a Holdudvarban), egy régi felirat betűi és belváros, hőségben.

Ezt a gyönyörű éttermet a híres és sajnos épp a minap elhunyt David Collins tervezte - elegáns, letisztult, valamitől mégis kevésbé otthonos nekem. Az arany és a szürke kombinációit viszont nagyon szeretem, és tetszenek a lámpák is. Ti szeretitek?

Szeretem ezt az épületet, szerencse, hogy műemlék és így megmenekül a küszöbön álló felfordulástól. Most, hogy időnként odabent is van dolgom, még több szögből láthatom - így pl. volt szerencsém a Design Terminál VIP teraszához is, ami egészen biztosan a legexkluzívabb pihegő a városban:)

Lilivel és Szonjával, finom lekvárokkal, sütivel, ruhákkal, cipőkkel, bizsukkal - MA ÉS HOLNAP! részletek itt!

Én mondtam, hogy jó lesz és az is volt: elmentünk Boldogkőváraljára, ahol a már-már giccsesen szép boldogkői várban, valamint másnap a Bestillo Pálinkaháznál végigünnepeltük a gönci barack érését. Kicsit bővebben az történt, hogy Ami barátnőmmel két szőke nő talpraesettségével és egy szivárvány gyönyörű kíséretében (mely Miskolctól kísért bennünket) elfoglaltuk a szállásunkat a teljesen térerő- és házszámmentes zsákfalu zsákutcájában, majd kellemesen bepálinkáztunk a Budapest Bár koncerten, végignéztük a naplementét a boldogkői várból, isteni szuvidolt tarját ettünk, barátkoztunk helyiekkel, kibeszéltük a pécsieket és pestieket, nevetgéltünk, hullócsillagot láttunk!, ezután síri csöndben óriásit aludtunk, kakas kukorékolására ébredtünk, jól belakmároztunk gönci barackból és a belőlük készülő finomságokból (a lekváros palacsintától a kacsamájkrémmel kínált chutney-ig), friss levegőt szívtunk, oxigéneket vásároltunk (na jó, én csak barackot, lekvárt és szalonnát), bebódultunk a pálinkafőző helyiségben, aztán visszatértünk az életünkbe. Mindez egyrészt jól ránkfért, másrészt pedig sajnálhatjátok, hogy kihagytátok:)

Még sosem voltam itt, most nagyon tetszett - klasszikus architektúra, igazi Ybl remekmű ez az 1874-ben Vámháznak épült komplexum, melyben még ma is eredeti öntöttvas oszlopok tartják a födémet.