:::Juci világa:::

Piet Hein Eek munkáit először Rossana Orlandinál láttam Milánóban (ha csak egy helyre mentek el Milánóban, ez legyen az!), legalább öt éve. Akkor még ismeretlen, fiatal tervező volt, aki hulladékfából készített néhány bútort – most pedig – Rossanának köszönhetően, aki felfedezte – egy 95 alkalmazottat foglalkoztató, tízezer négyzetméteres komplexum irányítója, fa- és fémműhellyel, kiállítóterekkel, étteremmel, concept store-ral (ahol a saját tárgyain kívül az óriás kedvenceim: Hay és Tom Dixon kiegészítők is kaphatók). Piet munkásságát emellett a tudatos brandépítés szempontjából is érdemes tanulmányozni: a kommunikáció vérprofi, a robotos embléma mindenhol felbukkan, emellett Piet is követi azt a modellt, amit Michael Anastassiades-nél említettem: tervez ÉS gyárt, ezáltal piacot és munkahelyet is teremt. A Pinterest-oldalán rengeteg sokkal jobb kép van a Piet-birodalomról, azt is nézzétek meg. Nekem persze a porcelánok tetszettek legjobban, odavagyok a hagyományos kék / delfti stílusért, és bejön, ha modernizálva vannak - mint Piet-nél is. Sajnos viszont a porcelán nem bőröndbarát, hiába kellett volna a teáskanna úgy, mint az oxigén... (pláne, hogy nem is iszom teát...).

Maarten és Guus kis loftjában sok fény, sok madárfigura, sok porcelántárgy, és két élő énekesmadár is van (utóbbiak egy régi, berácsozott kandallóban). Finom, törékeny, költői projektjeik vannak, a képzőművészet és design határán – ilyen pl. a Marine Snow, nézzétek meg, és érteni fogjátok, miről beszélek. Finomak, halkszavúak, törékenyek ők maguk is, két kis pinty ebben a cudar kemény világban.

Képzeljétek, ez az öcsém száma! Az 5. Hip Hop Contest-en döntős is lett:)

Ezt nagyon szeretem! Mondjuk az eredetit is...

A Sectie C egy régi gyártelep, ahol egy leleményes fotós irányítása alatt kisebb-nagyobb műhelyeket bérelnek mindenféle alkotók (díszletépítők, formatervezők, designerek, stb. stb., köztük pl. Nacho Carbonell, akinek ezt a munkáját már biztos láttátok). Jó a közösség, fűrészporillat van és nehéz gépek... Állítólag Csepel is ilyen már kicsiben, majd azt is megnézem.

Kiki van Eijk és Joost van Bleiswijk szintén egy szép loftban dolgoznak, amihez egy jó nagy műhely is tartozik. A páros bútorok és tárgyak tervezése mellett Hermés kirakatokat is alkot, és tudjátok, azok mindig nagyon jók.... (itt és itt korábbiak). A weboldalukon lehet szemezgetni a munkáikból, némelyik elképesztő szép. Ők maguk sajnos épp nem voltak ott, de azért végigjárhattuk Kikiworld-öt, hát, elfogadnám, főleg a rajzasztalt.

Nekem az ő munkáik nagyon tetszettek - például a saját, vagy a textilmúzeumnak készített arculat, amelynek logója sormintaként köszön vissza a múzeumban kapható textil-ajándéktárgyakon, illetve az sms-eket textillé szövő kriptográf. Nézegessétek az oldalukat - a stúdiójuk, egy kb. 50 m2-es helyiség, számítógépekkel és sok nagy dobozzal nem volt nagyon látványos.

A sok-sok üres Philips épület egyikében Eindhoven város nem kevesebb, mint 300 db loftlakást alakított ki, amiket el- illetve kiadnak. Az egyik ilyen lakásban él Annelies Hermsen, aki food designer. Rózsa- illetve gyógyszer gyógyfűízű kávét ittunk nála, miközben arról mesélt, hogy egy kórházi projekten dolgozik most. A projekt lényege, hogy rákbetegek számára igyekszik összeállítani a legideálisabb étrendet, amelyben a tápanyagszükséglet mellett a megváltozott ízérzékelést, a különböző állagokat (pl. torokrák esetén) és más szempontokat is figyelembe vesz - és igen, ez is design: service design... mindenképp olvassátok el ezt a cikket, ha érdekel titeket, hogy mi az.

És ezt is.