:::Juci világa:::

Tudom, hogy morbid, de szerintem ez a vörös-szürke-fehér színkombó gyönyörű. Majdnem engem is elütöttek miatta.

Ezt a domborművet a Magyar Néphadsereg állíttatta 1949-ben, Szomor László műve, és az 1919-es Tanácsköztársaság tengerészeit idézi meg. Akkoriban állítólag még sarló és kalapács is volt rajta, ahogy illik, de azt azóta eltávolították (az épületben amúgy a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal van).

Ezt a papírt az Üllői úton találtam - valami imakönyvből lehet. Nem olyan vicces, mint a régi Népszabi, de vannak azért benne érdekes dolgok - pl. amit a fényről ír. Valakinek van tippje, miből lehet?

A fotókat Végel Dani készítette.

Áron kiállításához kapcsolódóan szerveztünk tegnap egy VIP-estet is, ahol minden festmény elé Segal Viktor biggyesztett hozzá illő fogást - a paradicsomos elé paradicsomosat, a csokis elé csokisat, stb. A képeken a roham előtti állapot, az esemény alatt ugyanis egyáltalán nem tudtam fényképezni (sőt: olykor levegőt venni sem, komolyan:D). Na de a lényeg: sikerült nem elájulnom a beszédem alatt, összeraktuk újra a súlyos bundák alatt szétesett ruhaállványokat is, nem törtünk össze semmit, és még csokimousse is maradt nekem:D After képek hamarosan!

Hamarosan megtudhatjátok, mi ez, de addig is gyönyörködjetek benne. Mert szerintem a gyönyörűnél is szebb, és ez csak a kezdet:)

A gerillamarketing és a street art egy csodás, kelet-európai megvalósulásával állunk szemben itten, kérem szépen. Van itt fekete-fehér Rambó, torz perspektívájú Vili a veréb, elnagyolt Mikiegér és kamu Keith Haring, mindez csodás naiv primitív stílusban, brutális színekkel, minden kompozíciót és koncepciót nélkülözve, a metró Móricz Zsigmond téri építkezésénél. Köszönjük a Kőházy Festékáruházaknak, hogy megajándékozott bennünket ezzel a felejthetetlen vizuális élménnyel!

A Pointzeroban is kiárusítják a bemutatótermi darabokat - katalógus itt!