:::Juci világa:::

A hajdani zsidótemető, az I. világháborús emlékmű és a két kedvenc utcám.

Le a kalappal a szerkesztők előtt, akik ezt a könyvet összerakták. Nemcsak a döbbenetes mennyiségű elképesztő fotó miatt, hanem azért is, mert olyan részletesen dokumentálja a világ leghíresebb magazinjának fordulatos történetét, hogy az már-már unalmas, főleg a könyv elején. Ha azonban átugorjuk az előző századfordulós lappiac sajátosságait taglaló részeket, olyan nagyon-nagyon érdekes dolgokről olvashatunk a többkilós monstrumban, mint hogy mennyiben változtatott a szépségideálon a színes divatfotó, hogyan áll össze egy divatanyag, hogy mióta néznek az olvasóval szembe a címlaplányok (és miért), mi is okozta a szupermodellek óriási népszerűségét a kilencvenes években, miért ez a mindent elborító celeb-őrület az utóbbi 15 évben, és így tovább. Nemcsak divat- és szépségtörténeti áttekintés, hanem társadalomtudomány, művészettörténet és még nagyon sok minden más - többek között olyan szerzők tollából, mint Susan Sontag. Magazinrajongók le sem fogják tenni, míg végig nem olvasták (a képeken egy olasz változat van, de persze kapható angolul is).

Csodálatos dolog ez az Amazon, és még csodásabb rajta a Wishlist:D, melynek köszönhetően könyvekben igen gazdag az idei születésnapom. Itt van például ez a kötet - az amerikai Elle Decor volt főszerkesztője állította össze művészek, tervezők, kreatívok lakásaiból. Miután a konzervatív Amerikáról beszélünk, ez nem egy avantgárd Selby-féle extravaganza, de azért elképesztő, hogy emberek milyen pazar díszletek között tengetik életüket. A könyv egyébként jól megírt bevezetőket és praktikus lakberendezési ötleteket is tartalmaz, szóval akit érdekel a téma, annak még jól is jöhet.

Nagyképű módon idén is beneveztem a Goldenblogra (mert úgy kell tényleg egy fotósállvány, mint az oxigén:D), a zsűri pedig beválogatott a versenybe, úgyhogy itt az alkalom, szavazzatok, ha gondoljátok:)) (fotóblogok kategória). köszönöm! (a csokiblog nem indulhatott, mert csak 2011 márciusa előtt indított blogok versenyezhetnek sajnos. De majd jövőre!)

Sajnos Dobos sajátos ssszzzz-kiejtését nem tudom itt visszaadni, pedig higgyétek el: felejthetetlen. De azért ezek a fosszíliák is azok a sziget déli részén - legalábbis Dobos szerint egész biztos azok, szerintem kevésbé romantikus lehet az igazi sztori. Kinek van ötlete, mik ezek az olykor gerincoszlopokra, máskor ijesztő maszkokra, megint máskor tollaslabdákra emlékeztető képződmények a sziklákban? Remélem, tényleg dinoszauruszok:)

Belopóztunk, hogy megnézzük, milyen odabent az a pazar Ceska Vila. Kiábrándító, egy szocreál felújítás nyomaival. És valahogy félelmetes is, de talán minden romos ház az. Csodálatos szállodát lehetne csinálni belőle mondjuk:)

Valami valóban megnyílt benne, de azért én valami szebb jövőről álmodnék az Árkád Bazárnak, mint egy újabb kocsmát a vígalmi negyedben (korábbi fotók itt).