:::Juci világa:::

Az eddigi 10 budapesti lakhelyem közül ez volt a kedvencem (a mostanit kivéve), mert világos volt, jó elosztású, és a tulajdonos megengedte, hogy a saját ízlésem szerint kifessem. Igazi csajlakás volt, nagyon szerettem.

Dég egy kis falu, amely mellett csendben pusztul ez a Pollack Mihály tervezte Festetics-kastély (legalábbis 2005-ben eléggé pusztult, azóta nem tudom, mi a helyzet vele). Tamási felé menet mindig eszembe jut, hogy be kéne nézni, de valahogy sosem kerül rá sor - valaki járt mostanában arra? (Illetve külön felhívnám a figyelmet az utolsó képen látható, falra nyíló ajtóra, valamint a falon függő képre és annak aláírására: Sárszentmihály, parkoló, háttérben a mellékhelyiséggel.)

A vintage iránti rajongó, a beteges gyűjtőszenvedéllyel megáldott, a kíméletlenül selejtező,  valamint az önerőből, civil kezdeményezésből létrejött jó dolgok iránti lelkesedő énem is nagy örömmel üdvözli a Garázsvásárok ügyét, melynek az a célja, hogy az Amerikában nagyon népszerű műfajt itthon is meghonosítsa. Csatlakozzatok ti is a FB-csoporthoz, hátha összehozhatunk egy-két jó kis kipakolást! Addig is pedig gyűjtsétek otthon a valaha oxigénként vásárolt, mára feleslegessé vált cuccost!

2006-ban úgy fest, kétszer is voltam Londonban. Ott ért eddig az egyik legnagyobb katartikus építészeti-művészeti élményem: a British Museum könyvtára, illetve a körülötte lévő, üveghálóval fedett udvar (Sir Norman Foster bravúrja), de persze London ezen kívül is lenyűgöző hely.

Egy bérház udvarán lőttem ezt a celluxmúmiát, aki épp szabadulni próbál a fáslijaitól. Bevallom, először halálra rémültem tőle, de nagyon tetszik.

A Fruska egy új kiülős hely a Kopaszi-gáton. Modern, kicsi épület, nagy terasszal, laza vintage-country-recycled stylinggal (a belső tér Haberland-Isai Anita munkája, a formaruhák kötényeit Szegedi Kata tervezte). Nekem bejön, főleg a padló.