1. Nemsokára mind elsüllyedünk, ha nem teszünk a globális felmelegedés ellen - üzeni ez a bizarr kiállítás.
2. Végre! otthoni 3D nyomtatók, méghozzá a Polaroidtól. (Emlékezzetek majd erre a posztra, amikor húsz év múlva már olyan hétköznapi dolog lesz otthon tárgyakat előállítani, mint ma kávét főzni.)
3. Mindig mondom, hogy az alvás mennyisége és minősége nagyon fontos – nagy híve vagyok a délutáni alvásnak is, sőt, simán alszom egy félórát este is, ha kell:) félálomban jönnek a legjobb ötletek, és úgy látszik, ezt már Dali is tudta, aki ki is dolgozott egy metodikát arra, hogy minél hatékonyabb legyen a szundítás.
4. Bútorbolt a régi Pesten. A képet a regifotok.hu Facebook-oldalon találtam, ahol azt írják, Barcsay utca sarok, de szerintem nem (a szemközti ház homlokzata más, a Google Maps szerint pl kellene, hogy legyen ott egy kiszögellés. De persze lehet, hogy tévedek. Mindenesetre aki tudja, hol volt ez, írja meg.)
5. Minden politikától mentesen: a menekülttáborok valójában városok, melyek extrém rövid idő alatt jönnek létre. Urbanistáknak, városszervezés iránt érdeklődőknek érdemes ebből a szempontból tanulmányozni őket, ebben segít pl. ez a cikk.
6. A Barbie-házak fejlődéséből sok mindent megtudhatunk arról, mennyi minden változott (és mennyi minden nem) az elmúlt évtizedek lakberendezési ízlésében.
7. Nem vagyok híve a Starbucks-nak, a Costa-nak és társainak, szerintem parasztvakítás (a kávé persze nem rossz, de ez a minimum): horror áron van, multisítja a kávékultúrát, és iszonyú mennyiségű szemetet termel. Mindez itt is zavar (főleg, amióta megtudtam, hogy az egyik kedvenc kávézó-éttermem, az Alibi is bezár, hogy Starbucks nyílhasson a helyén), de sokkoló mértékű volt New Yorkban, ahol a kukákból más sem csordul ki, mint műanyag- és/vagy papírpoharak. A Daily Mailben most olvastam egy cikket, amiben számszerűsítik is ezt az agyrémet: percenként 5000 kávéspoharat dobnak ki a világon, 99%-ukat ráadásul nem szelektív kukába. Döbbenet, hogy milyen álszentek vagyunk a környezetvédelemmel, a biciklizéssel, meg minden, és erre nem is gondolunk, csak mert olyan trendi a nevünket látni egy kávéspoháron.
8. Nagy rajongója vagyok az infografikáknak. Ez a kicsit hosszú filmecskébe oltott verzió a II. világháború civil és katonai áldozatainak számát mutatja be úgy, hogy jól látsszanak benne az arányok. Hallgatni is kell, angolul, és persze nagyon hatásvadász, szóval tényleg csak az nézze meg, akit érdekel.
9. A Nendo-nak is nagy rajongója vagyok, most például azért, mert a japán manga képregények inspirációit (is) képesek voltak beépíteni legújabb szék-sorozatukba.
