Ami nekem itt Pesten a legjobban hiányzik, az a természet: a csend, a csillagos ég, a friss levegő, a színek, az illatok. Ezért úgy döntöttem, hogy bár a hétvége és ezáltal a Kulturális Örökségnapok döntő része szorgos munkával telik, egy kis kikapcsolódást megérdemlek, és ellátogattam a Füvészkertbe (ami persze egyébként is nyilvános, de most ingyen lehetett bemenni). Én még sosem voltam a Füvészkertben, és nagyon kellemesen csalódtam. A műélvezetet persze sajnos beárnyékolja az a tény, hogy a kert a 8. kerület kellős közepén található, ezért még vasárnap délelőtt is állandó zaj-aláfestést biztosít a szomszédos urulógiai klinika szellőzőrendszere, a vijjogó szirénák és a környékbeli helyi menő csávók tuning verdáiból dübörgő tuctuczene, de a Füvészkert mégis egy kis oázis a Belvárosban. A legszebb a frissen felújított Pálmaház, amelynek gigantikus banánfa-levelei alatt úgy érzi az ember magát, mint Gulliver az óriások földjén, de gyönyörűek a bonsaiok is, és lenyűgözőek a kancsókák (a húsevő növények). Ha tehetitek, egyszer látogassatok el oda, például a közelgő Kutatók Éjszakáján - vagy bármikor máskor, ha egy kis természetre vágytok itt a betondzsungelben.
