Évről évre szomorúbb vagyok – valahogy mindig egyre szegényesebbnek látom a felhozatalt. Most sincs ez másképp, bár tagadhatatlan, hogy a véleményemre rányomja a bélyegét, hogy kb. 20 percig kellett méltatlan módon, 100 másik emberrel tömörülnöm az Iparművészeti Múzeum bejárata előtt, mire bebocsátást nyertem (a helyre állítólag 500 embernél többet egyszerre nem engedhetnek be tűzvédelmi okok miatt - kíváncsi lennék, amikor bérbeadják rendezvényekre, akkor ezt milyen kiskapukon oldják meg? Én magam is voltam már odabent olyan tömegben, hogy lépni nem lehetett, most mégis meg kellett várnom, mire a bent lézengők közül egy kijön, ahhoz, hogy bemehessek). Próbáltam felülemelkedni ezen a picit megalázó helyzeten, de sajnos a benti helyzet nem tudta elvonni a figyelmemet – a kiállításról nem is írnék, a nyertesek névsora elolvasható a Trend Guide-on, alább néhány azon dolgok közül, ami tetszett (kedvenceim Regős Anna textiljei az első képen), – bár némelyiknél megint inkább iparművészetről van szó, és nem sorozatgyártható tárgyakról. (Egyébként az első Segal-könyvet is kiállították. Díjat nem nyertünk, sőt, más sem – grafika kategóriában állítólag nem született értékelhető pályamű. Farkas Anna Goethe-munkája szerencsére legalább nyert egy különdíjat, tegyük hozzá, megérdemelten.)
