Szerintem azok a könyvek a legjobbak, amelyek egy egyén életén keresztül mutatják be egy nemzet történelmét, egy szubkultúrát vagy egyszerűen a világot. Lehet ez a bemutatás abszurd (mint pl. Kurt Vonnegut: Börtöntöltelék c. regényében), lehet nosztalgikus és dokumentarista (Upton Sinclair: Letűnt világ) vagy szenzációhajhász, vicces és frivol (Shirley Winters: Shelley, also known as Shirley), netán kissé nyálas hollywoodi sztori (mi más, mint a Forrest Gump) a lényeg, hogy szórakoztatva adja át az ismeretanyagot.
Azért írom most ezt, mert nagyon hosszú idő után feltett szándékom, hogy a nyaralás alatt most már végre tényleg újra el fogom olvasni a Garp szerint a világot (meg néhány Agatha Christie és Stephen King alapművet, agymosás jelleggel), ami egy igazi mestermű ebben a műfajban, és gondoltam, megosztom veletek a kedvenc könyveim egy részét. Az olvasás drog: minél több könyvön vagy túl, annál többet akarsz még birtokolni, kézbe venni, elolvasva tudni... de megírta ezt nálam szebben a már idézett szösszenetben Calvino.
A fentieken kívül még javaslom Julio Cortazár: Nagyítás c. kötetében szereplő írásokat, és persze Pirandellót, aki mindenek felett áll. Ha valamelyikük könyvébe belefuttok egy könyvesboltban, ne hagyjátok ott! Jó olvasgatást!
