Mai Manó puccos háza a Nagymező utcában, mely ma a Magyar Fotográfusok Házaként üzemel, az előző századvég összes sznobériáját felsorakoztatja. Neoreneszánsz homlokzatát Zsolnay pirogránit díszíti, valamint a festészetre és a fényképészetre utaló nőalak-szobrok, puttók, és még sok más csicsamicsa is. Ha belépünk az 1894-ben épült, 8 szintes házba, az eredeti terrazzo-burkolat Salve feliratán járunk, aztán gipszstukkók jönnek és Róth Miksa által festett ablakok, napfényműterem és még sok más harsány részlet, amely anno az úri közönség lenyűgözésére szolgált, és amely csodával határos módon máig épen maradt (a felújításról inkább nem írnék, számomra pl a parketta kontármunka, a világítás rettenetes, a mosdó elszomorító, stb.).
Hivalkodó (bizonyára akkor is az volt), de bámulatos épület tehát Mai Manó műteremháza, amelyben a most záró Vivien Maier kiállítást néztük meg. A kiállítás kicsi volt, de érdekes, a művésznő munkái pedig, bár gyakran túlzottan is tetten érhető benne Kertész, Brassai és Rodcsenko hatása is, nagyon jók. Ja és négyzetes formátumúak, azt már mondtam? :)
