Nagyon rég nem voltam az Ecserin, és most is csak röviden - nagy élmény volt, bár a lopva készített fotók egyáltalán nem adják vissza a fílinget, amely legalább annyira szociológiai, mind kulturális jellegű:)















Nagyon rég nem voltam az Ecserin, és most is csak röviden - nagy élmény volt, bár a lopva készített fotók egyáltalán nem adják vissza a fílinget, amely legalább annyira szociológiai, mind kulturális jellegű:)















1. Helmut Newton kiállítás a Szépművészetiben - várhatóan nem lesz sok újdonság, de illik megnézni: Newton a 20. század egyik legnagyobb hatású fotósa volt, nyíltan szexuális töltetű fotói provokatívan ábrázolták a női szerepek átalakulását a század utolsó évtizedeiben. Július 14-ig.
2. Stílusos vidéki éttermiség - Villány. A legjobb éttermek egy helyen, méghozzá vidéken. Jó társaság garantált, finom ételek nemkülönben, szóval nagyon javaslom, részletek itt!
3. Csomagoljam? - a papírcsomagolás történetéről szóló kiállítás a Kiscelli Múzeumban, április 17-től (további infó itt).
4. Biztosítók épületei Budapesten - helytörténet iránt rajongóknak erősen ajánlott kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Részletek itt!
Furcsa tömegű, zaklatott homlokzatú ház, domborművekkel, fa loggiákkal, madarakkal, FM monogrammal a kapun. Odabent óriási jövés-menés, halvány fény, elképesztően lepusztult lépcsőház, még több madár. Bizarr egy képződmény, és valahogy baljóslatú, történetéről semmit sem találtam.









Gyönyörű magyar szó (és már a 15. század óta használatos)! Valamint gyönyörű színárnyalat és gyönyörű lepusztultság, mindez a Fertőtlenítő Intézetben.



Régóta fenem a fogam erre a házra - mindig is tetszettek az arany mozaikok, a historizáló téglaarchitektúra, a neogótikus díszítmények (ami egyébként sok épületre jellemző a környéken), de leginkább a homlokzatra festett, alig észrevehető, négy nőalak, akikről sajnos nem tudtam kideríteni, kicsodák-micsodák (talán az évszakok allegóriái?). A kapun bekukucskálva már azt is láttam, hogy odabent is vannak érdekességek, de a lépcsőházba csak ma sikerült bejutnom - merthogy örvendetes módon: felújítják (vagyis, jó pesti szokás szerint, a kapuja tárva-nyitva áll). Amint azt egy kedves lakótól megtudtam, a 101 éves épület mozaikjait - köztük a Patrona Hungaria feliratú, Szűz Máriát ábrázolót is - restaurátor teszi rendbe, a lépcsőházat kifestik, és remélhetőleg hamarosan sorra kerül a homlokzati gráciák letisztogatása is, bár az a jelenlegi felújítás keretei között biztosan nem történik meg, sajnos. Még több (az én szürkéimnél sokkal színesebb és jobb) fotó és érdekes anekdoták a házról itt!









Az idei Budapest 100 programjától nem voltam elájulva: a kevés igazán érdekes helyszín (Kazinczy utcai zsinagóga, Kelenföldi Erőmű) csak néhány látogatót engedett be, ezekre e túrákra ezért nyilván a meghirdetésük pillanatában elkeltek a helyek. A többi épület nagy része pedig azon túl, hogy kereken 100 éves, nem bírt számomra túl sok értékkel, legalábbis vizuális értelemben (egyébként erről győzött meg a hg.hu posztja is). Valamit viszont mindenképp meg akartam nézni a hétvégén, így jutottam el Orsival együtt a Fertőtlenítő Intézetbe (nem is egyszer, hanem kétszer, mert persze megint sikerült rossz időpontban odamenni...). A szép mozaikfelirat miatt én arra számítottam, hogy odabent egy, a külvilágtól egyébként elzárt gyöngyszemet találok - mint például tavaly, a Vas utcai iskola esetében. Csalódnom kellett: a Fertőtlenítő Intézet szecessziót csak nyomokban tartalmaz, és ugyan valóban festőien lepukkant, egy nagy, százéves gőzgépekkel teli csarnokon kívül nincs odabent semmi (ebben a csarnokban sterilizálták anno a rühtől, kolerától, himlőtől és más nyavalyáktól szenvedő pestieket illetve a holmijukat - és, mint megtudtam, ma is itt zajlik mindez, főként fogvatartottak és hajléktalanok testével és cuccaival).
Persze azért akadtunk kellemes meglepetésre: a Fertőtlenítő Intézet utódja, a Köjál 1952-es megalakulásának 10. évfordulójára kiadott albumra, amelybe valaki gondosan ragasztgatott, festegetett, olykor megdöbbentően avantgárd tördelést alkalmazva (utolsó képek). Ezért tényleg megérte odamenni, mert egyébként az épület maga a magyar egészségügy többi intézményéhez hasonlóan rendkívül lehangoló.
Az intézet története, régi fényképek, sokkal jobb fotók itt találhatók.






















Michael Jackson emlékmű az Erzsébet téren.

Minél többet olvasok róla, annál jobban érdekel ez a festmény - de úgy tűnik, másokat is: büszke gazdája, a Prado most mini-tárlatvezetést tart néhány szerencsésnek az évszázadok során náluk felgyűlt Las Meninas-interpretációkból. Aki Madridban jár/él, és esetleg érdekli a téma, az jelentkezzen a kb. 40 hely valamelyikére, hátha valami csoda folytán van még belőle... Infó itt és itt (a program olyannyira VIP, hogy csak a spanyol oldalon elérhető, de hála a Google Translatornek, azért lehet értelmezni!)