Kezdem a lakással... itt laktunk, az egyik házban a szirten, kb. középen. Tényleg. Az alatta levő képek a kilátásunkat mutatják innen, az egyik a zuhanyzóból. Tényleg. (Most már értitek, miért javaslom, hogy itt nyaraljatok?)
A tenger minden órában más és más... ezer fotót tudnék posztolni, amit a teraszról készítettem különböző időpontokban és fényviszonyok között, de inkább jöjjön Ponza.
Ponzán az épületek döntően fehérek, gondolom, a nagy napsugárzás miatt. (vö. Elba, ami északabbra van, és a terrakotta, zöld, sárga, vörös és piros ezermilliárd árnyalatában pompáznak a házak. Elba szebb, mint Ponza, viszont sokkal nagyobb, több az ember, nagyon kevés a nyugodt partszakasz, és a tenger sem ilyen tiszta.)
A tengerben ilyen amfórákat találnak a helyiek. Igen, eredetiek. Igen, több ezer évesek.
Csak az átlagos reggelink egy része.
Egy szelet kardhal, egészen friss, a házigazdánktól kaptuk, aki halászatban dolgozik. Zsírmentes, olyan íze van, mint a tonhalnak.
A vad strand-szakaszok között ilyen átjárók vannak.
