Ebben a házban mindig forgatás van a második emeleten (ezt abból lehet tudni, hogy fekete nejlonnal burkolják az ablakait, és kék buszok parkolnak a ház körül egymás hegyén-hátán, amerre látsz + csak férfiakat látsz a környéken). Rémlik, hogy hallottam erről a lakásról, sőt, most, hogy láttam az udvart (ahová annak ellenére nem sikerült besurrannom soha, hogy évek óta járok erre hetente többször, sőt: most is csak a Zoltán u. 18 bejáratát felejtette valaki nyitva), na szóval most, hogy látom az udvart, és ezt az utolsó képen látható csodát, jövök csak rá, hogy anno az Elle Dekorba is fotóztunk itt (tudjátok, a válság előtt meg se kottyant egy magazinnak kifizetni egy ilyen helyszínt...), méghozzá karácsonyi anyagot. A fotózáson nem jártam, de most már emlékszem, hogy mennyire lenyűgözött a lakás, és most elő is kerestem: 2006-os a lapszám, az utolsó két képen látható a helyszín belülről, ahogyan megörökítettük.
Ez az épület az Újépület elbontása után épült, a Szabadság tér szabályozása során, az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Társaság Rt. székházaként. Borzalmas állapotban van, szégyenteljes, annak ellenére, hogy műemlék, de még így is gyönyörű – nézzétek csak például a lépcsőház ajtajának formáját! Építésze ugyanaz, aki a Kálvin téri Wenckheim-palotát (ma Szabó Ervin Könyvtár) és a Stefánia-Palotát is tervezte: Meinig Artúr. Az ő stílusa nekem kicsit csicsás, de nyilván illett a Kiegyezés kora utáni újgazdag magamutogatáshoz. Szép lehetett akkor Pest, szívesen megnézném. (Az épületet kívülről teljesen eltakarják a fák, sajnos nem tudom rendesen lefotózni. Majd télen!)
És akkor a 2006-os Elle Dekorban a belső fotó (styling: Csáki Tünde, Szegő Eszter, fotó: Villányi Csaba):
UPDATE: lőttem azért kívülről pár képet, hogy lássátok, melyik épületről van szó. Remélhetőleg látszik rajta, hogy milyen szép konkáv (homorú) homlokzata van, és hogy teli van az eredeti tulajdonosára utaló, hajózási jelképekkel. Remélem, egyszer felújítják.
