Mindig feldob, ha a tévében egy olyan régi magyar film megy, amit még nem láttam. Megnézni persze nem mindig érdemes, vagy legalábbis nem a sztoriért... ebben az 1968-as műben (a címet lásd fent) például a cselekményt talán hagyjuk is, ráadásul az éneklés és táncraperdülés is gyakori, viszont Latabár Kálmán szuper, a film maga pedig akár városimázsnak is elmenne. A film nagy részében Bodrogi Gyula Voith Ágit kergeti a városban a kocsijával (teljesen összevissza követik egymást a helyszínek, nyilván), mögötte pedig ott ragyog egész Budapest: a Gellért-tér, a Margitsziget, a Hősök tere, a Szabadság tér, a Sportuszoda, az Ügető, a Déli pályaudvar, a Széchenyi (Roosevelt) tér - akkor még Sofitel nélkül - és még sok-sok minden (az egyik jelenetben a Terminál is felbukkan, de azt sajnos nem sikerült jól lefényképeznem, utolsó előtti kép). Csodás volt! Nézzétek meg, a Youtube-on fent van!
