Még sosem voltam Berlinben, viszont annyi szépet és jót hallottam már róla, hogy amikor lehetőségem nyílt egy másfél napos villámlátogatásra odautazni, azonnal lecsaptam a lehetőségre. Hát, nem sokat láttam a turistás részeken kívül, viszont szép volt az idő, nem beszélt körülöttem senki magyarul, és amikor háromnegyed órát töltöttem egy könyvesboltban (majd újabb háromnegyedet egy másikban, a harmadik izgalmas sajnos zárva volt), akkor tudtam, hogy jó helyen járok, és teljesen kisimultak az idegeim.
Berlin nem egy szép város, és még mindig vezekel azért a szerepért, amit a két világháború alatt játszott a történelemben. Mindenhol emlékművek, -táblák és -szobrok vannak, de még a pop-up kiállítások is azokról szólnak, akiket a nácik üldöztek el. Nekem kicsit túl sok a keletnémet trabantos romantikázás is, de mindez valószínűleg annak köszönhető, hogy a Checkpoint Charlie mellett laktunk (első kép). Gyanítom, hogy a központtól távolabbi részeken jelen és jövő is van Berlinben, nemcsak múlt és annak emlékei, úgyhogy mindenképp vissza fogok majd menni. Már csak a harmadik könyvesbolt miatt is, mert a könyvesboltok az én templomaim:)
