Élénken emlékszem a napra, amikor a Cosmopolitan szerkesztőségébe kerültem, és az addig használt, gigantikus Power Mac számítógép és szintén gigantikus noname monitor helyett egy kis zöld, cukimuki iMac mellé ülhettem le. 2004-ben a Cosmóban dolgozni és egy monitorral egybeépített, high-tech zöld számítógépen írni a cikkeket maga volt a coolság netovábbja nekem, és nagyon büszke voltam rá, hogy ilyen dizájnos kis gépem van.
Amit az iMac akkor tudott, annál ma egy telefon is okosabb. A technológia olyan döbbenetes ütemben fejlődött az elmúlt húsz évben, hogy a készülékek miniatürizálásának ma már csak a kezünk és fülünk mérete szab (alsó) határt.
De lehetett volna bármilyen töpörödés, ha azt az emberek nem értik, nem tudják használni. És akkor jött Steve Jobs. Steve Jobs a design nyelvét használta fel arra, hogy a technológiai tudást az emberek által érthetővé tegye, az ők igényeire szabja. Steve Jobsnak köszönhetjük, hogy ma már a villamoson is netezünk, hogy iPod, iPhone vagy iMac nélkül bizonyos helyeken bizony megmosolyogják az embert, hogy bárhol hallgathatunk zenét, és így tovább. Az említett i-termékek ma már státusszimbólumok és egyszersmind divatkellékek. Steve Jobs igazi nagysága azonban nem abban áll, hogy dollármilliárdos iparágat épített fel a technológiai újdonságokra (és döntött romba olyanokat például, mint a cd-ipar...). Hanem abban, hogy mindezt a formatervezés által érte el. Ha az iMac egy rusnya, bézs kocka lett volna, nem ültem volna le olyan szívesen elé, mert egy szép géppel igenis jobb dolgozni is. Sok-sok embert tett számítógép- és internetfüggővé Steve Jobs pusztán azzal, hogy a szintén zseniális formatervezővel, Jonathan Ive-val karöltve vonzó formába csomagolta a legújabb fejlesztéseket.
A 20. és 21. században senki példája nem bizonyítja jobban, hogy a design okos és tudatos használata mekkora társadalmi, szemléletbeli és gazdasági változásokat idézhet elő a világban, mint Steve Jobs élete és munkássága. Tessék a designt komolyan venni!