A távirattal és a képeslapokkal együtt a bélyeg műfaja is kiveszőben van - pedig milyen elképesztően szépek tudnak lenni ezek a színes, miniatűr papírcetlik! Nemrég előkerült a padlásról az én gyerekkori gyűjteményem, benne az egyetlen "valódi" albummal, amit anyai nagyapám testvérétől, Laci bácsitól kaptam anno. Laci bácsi nagy bélyeggyűjtő volt, és két egyforma, "magyar" feliratú, saját kézzel vonalazott és számozott (!) albumjának egyikét hagyományozta rám, amikor kisiskolásként bélyeggyűjtésbe kezdtem. Elképesztő egy album, benne van az egész történelem az első világháború "hadi segély" és a "Dél Visszatér" feliratú 1940-es daraboktól a Horthy-fiú gyászbélyegén át az ötéves tervet és Rákosit dicsőítő, majd az első metró elindulását megünneplő típusokig. Mikrotörténelem, mikroművészet, mikroméretű papírfecniken (betörő bácsik, figyelem: a gyűjteményt nem otthon tartjuk, és szakértők szerint egyébként is értéktelen!).
