Az időjárással Regensburgban sem volt szerencsénk (bár olyan özönvíz valóban nem volt, mint itthon), és a tömegtől sem szabadultunk meg: ezúttal turistákból és maratoni futókból állt.
Bevallom böcsülettel, én eddig Regensburgról nem is tudtam semmit, de most már tudom, hogy a Duna legészakibb pontján található, hogy Budavár a testvérvárosa, hogy a kőhídja 800 éves (plusz-minusz 200 év), hogy a belvárosa a csodával határos módon fél évezrede ép, hogy 150 000 lakosára 130 000 munkahely jut (!!!), hogy a dómja asszimmetrikus - és hogy rengeteg benne a turista, az egyetemista és a pénz. Regensburg egy kis ékszerdoboz, benne két extra jó rock-kocsmával, egy nagyon kedves magyar idegenvezetővel (Mosómagyaróvárról, ahogy a Dávid mondaná:-DDD), bónuszként pedig a pápa testvérével, aki időnként átbotorkál a színen. Romantikus, na.
