:::Juci világa:::

Ha Piero Fornasetti neve így elsőre nem ugrik be, akkor klikk ide, és azonnal tudni fogjátok, kiről is beszélek - a 20. század egyik legsokoldalúbb alkotójáról. A milánói úriember ugyanis egyszerre volt festő, szobrász, rézmetsző, lakberendező és sok minden más - a reneszánsz…

Azt tudjuk, hogy hajlamos vagyok átesni a ló túlsó oldalára, de nem gondoltam, hogy ez a városnézésre is vonatkozik. Pedig dehogynem: az történik, hogy annyira tekergetem felfelé a fejem, hogy a szemmagasságbeli szépségeket nem is veszem észre:))) ennél a háznál például mindig…

A Vivian Maier-hisztéria tovább pörög: dokumentumfilm készül róla - belőle. Egy őstehetség, akinek titkos hobbijáról senki sem tudott, a halála után előkerült képei pedig ma már vagyonokat érnek... vajon Hollywood mikor csap le a sztorira? A hype ellenére a dokumentumfilmet…

Helyszínek: APA Galéria (1-3. kép) és Közhely (többi). Előbbiben Dobos Tamás kiállítása, amit nagyon javaslok megtekintésre mindenkinek, március 15-ig látható!

Gyalog ritkán járok a Nagykörúton, ezért eddig fel sem tűnt, hogy a Király utca és az Oktogon között (a belső oldalon) több méter hosszan egy antikvárium foglalja el a járda egy részét. Weboldaluk is van (most épp nem működik...), és micsoda könyvek, de legalábbis borítók!

Nekem sincs mindig szerencsém: hiába álldogáltam percekig a ronda vaskapu előtt, senki nem jött se ki, se be, hogy besurranhassak. Így ennél a háznál meg kell elégednetek a külső képekkel - bár szerintem az is nagyon érdekes. Lajta Béla nagy kedvencem: 100 éves Vas utcai iskolája…

A Szimplában rendezett designvásártól sokkal többet vártam, mint kávékapszulákból készült gyűrűket és sörösdoboz-nyitó fülekből készült láncokat, szóval nem ajánlanám senkinek - bár persze lehet, hogy legközelebb jobb lesz a kiállítói összetétel, és a Szimpla…

Jártunk már a Corinthiában, és fogunk is (apropó, hétvégén érdemes megnézni a KávéBár Bazárt, állítólag jó lesz!), de ritkán látható ilyen szép ürességében a bálterem.

Komolyan mondom, nekem egyre jobban bejön ez az épület, sőt ez az egész brutalista stílus is. Visszavonom, amit a csúnyaságáról írtam, most éppen nagyon tetszik.

A helyszínek: ablakpárna a Veres Pálné utcában, Villa Bagatelle, Szabadság tér, Boráros tér, Kolor, Bródy Sándor (anno: Puskin) utca, és a vasárnapi kanapé, rajta a saját kis narancslekváros-kakaós süteményem.