Minden építménynek megvan a maga története, amely gyakran szép, gyakran szívszorító, gyakran tragikus. Érdekes, hogy minél több gazdag és szép ember kapcsolódott az adott egységhez, annál inkább emlékezünk a történetére – mintha az emberek minősége adná meg egy hely értékét, és nem a mennyisége. A Titanic elsüllyedésének 100. évfordulójáról az egész világ megemlékezett, a párizsi Ritz felújítás miatti bezárásán megilletődve óriási divatanyagot szentelt a legendás szállodának az amerikai Vogue – és ez csak két példa a közelmúltból.
A Volga szálló ledózerolását még egy minimális hype sem kísérte, és az építészek közül is csak a társadalmi érzékenységgel megáldottak tudják, mi is volt az a Pruitt-Igoe lakótelep. Hasonlóan kevés könnyet ejthettek anno a Mária-Valéria telep eltüntetői, és az Orczy-házról is kevesen tudnak itt Pesten, pedig a pincéjében a városi legenda szerint sok-sok ember lelte halálát akkor, amikor az árvizek elől buta fejjel lefelé menekültek.
Budapest minden kapuja mögött van egy történet. A gyalázatos állapotban lévő Zichy Jenő u. 10. szám alatti ház esetében is biztosan. Építtetője dr. Weisz Jakab, elismert orvos, építői Révész Sámuel és Kollár József (az ő művük pl. a titokzatos Modern és Breitner Áruház épülete a Deák téren), maga a ház 1906-07-ben készült. Az elmúlt 115 évben alighanem itt is lezajlott néhány dráma (hogy mást ne említsek, visszavonhatatlanul tönkrement a kapu fölötti, szíves vendéglátást szimbolizáló nőialak-sgrafitto), és mégsem tud róla semmit senki – még csak nem is műemlék.
